Karácsony Norvégiában - Mézeskalács

Vágytam a hazai ízekre, így sütöttem egy kis mézeskalácsot. A recept nem valódi mézeskalácsé, hanem nagymamám mézes csókjáé, de nagyon finom így is, és nekem eddig mindig puha lett. Sajnos szaggató formáim még nincsenek, így a díszítéssel próbáltam meg feldobni őket. 

Így készült az idei mézesem: 2 dl mézet 20 dkg cukorral, 50 dkg liszttel, 3 db egész tojással, egy citrom reszelt héjával, 1 kávéskanál szódabikarbónával összegyúrtam. Kiszaggattam a tésztát, majd kb. 200 fokos sütőben 15 percig sütöttem sütőpapírral kibélelt tepsin. Mikor kihűltek, egy tojásfehérjéből és kb. 25 dkg porcukorból készült mázzal kidíszítettem őket.

Itt is szoktak mézes süteményt sütni karácsonyra, de inkább püspökkenyér jellegűeket illetve gyömbéres-fűszeres kekszet, amit pepperkake néven ismernek itt. Legközelebb megpróbálkozom azzal is.

Érdekességek Norvégiából - Vajhiány

Norvégiában körülbelül december elejére vajhiány alakult ki. Erről legelőször úgy értesültem, hogy egy idős néni nagy lelkesedéssel megszólított a boltban, és újságolta, hogy jött vaj! Engem nem villanyozott fel különösebben a hír, mert ritkán használunk csak vajat, de a norvégokat láthatóan igen. Így utánanéztem egy kicsit, miért is olyan különleges a vaj. Főleg a Views and News from Norway beszámolói alapján az alábbiakat derítettem ki.

Tine sótlan vaj (fotó: Tine)

Az idei év végén a karácsony és az alacsony szénhidráttartalmú táplálkozási divat miatt a kereslet megnőtt a vaj iránt, viszont a rossz időjárási és legeltetési viszonyok miatt országszerte körülbelül 20 millió literrel kevesebb tejet adtak a tehenek, mint az megszokott. Ráadásul minden termelőnek szigorúan megszabott kvótája van - ha a meghatározott mennyiségnél több tejet állít elő, büntetést kell fizetnie. Mindeközben a külföldi vajimport is csak nagyon lassan indult meg. A külföldi tömegáruktól védővámokkal és behozatali kvótákkal védi mezőgazdaságát és élelmiszeriparát Norvégia, így vajat sem volt egyszerű behozni az országba. Bár december közepén lazítottak a szabályozáson, a folyamatos ellátást nem sikerült megoldani. A norvégok igencsak fel vannak háborodva a kialakult helyzet miatt. Gyakran hallani, hogy ilyen élelmiszerhiány a II. világháború óta nem fordult elő az országban. Sokan a Tine nevű norvég nagyvállalatot okolják a kialakult helyzetért, mivel ez ellenőrzi a vajpiac 90%-át, és szabályozó szerepet is betölt ezen a piacon, azaz az ő feladata, hogy a kínálatot a kereslethez igazítsa. Noha, idén már nyáron látszott, hogy kevesebb vajat tudnak csak előállítani a szokásosnál és szükségesnél, a Tine a kritikusai szerint mégis túl későn kezdett lobbizni az importszabályok lazítása és a túltermelési büntetések ideiglenes felfüggesztése érdekében.

Ebben a felfokozott helyzetben nagyon érdekes megoldások születtek. A vajból gyakorlatilag luxuscikk, értékes ajándék lett. Egyes internetes oldalakon akár 600 koronát (körülbelül 24000 forintot) is elkérnek a vaj kilójáért. Ez azért a norvég viszonyok között is elképesztően drága. Van olyan helyi napilap, amelyik 10 hónapos ajándékelőfizetés vásárlása esetén fél kilogramm vajat ad ajándékba. Néhány fiatal az interneten bocsátott árverésre vajat, hogy a tavasszal esedékes "russefest"-et (az érettségizők hagyományos buliját) finanszírozzák belőle. Nem rég a vámosok pedig egy orosz férfit füleltek le, aki 90 kilogramm vajat próbált az országba becsempészni. Az árut elkobozták, de arról nem szóltak a híradások, hogy mi történt a vajjal. Szerintem lincshangulat alakulna ki, ha bejelentenék, hogy megsemmisítették a teljes mennyiséget. :) Volt viszont egy dán termelő, aki megsajnálta a norvégokat és 4000 csomag vajat vámoltatott el és osztott szét Oslóban és Kristiansandban ingyen - részben ingyenkonyháknak. 

A várakozások szerint decemberben és januárban is folytatódik majd a hiány. Mindenesetre mi boldogan használjuk továbbra is a margarint.

Nobel-békedíj

A hétvégén tartották Oslóban a 2011. évi Nobel-békedíj hivatalos díjátadó ünnepségét. Az idén Ellen Johnson-Sirleaf, Leymah Gbowee és Tavakkul Karmán kapta megosztva az elismerést „a nők biztonságáért és a béke építésében való teljes körű részvételük jogáért folytatott erőszakmentes küzdelmükért.” Ez az indoklás a mi fülünknek szokatlanul csenghet, de számos ország van a világon, ahol a nőkre tárgyként tekintenek, és a saját életük alakításába is csak minimális beleszólásuk van, nem beszélve a társadalmi kérdésekről.

A díjátadó ünnepség nem volt publikus ugyan (az ott készült felvételek viszont itt megtekinthetőek), azonban a nagyközönség is kapott lehetőséget arra, hogy találkozzon a díjazottakkal. Szombaton fáklyás felvonulást tartottak a város központi sétálóutcáján. A többi résztvevővel együtt mi is a Grand Hotel elé vonultunk, ahol tapssal köszöntöttük a díjazottakat. Nagyon megindító volt, ahogy szavak nélkül is kapcsolat alakult ki a tömeg és a három hölgy között (képek itt). Vasárnap pedig nagyszabású koncertet rendeztek a díjazottak tiszteletére, amire bárki jegyet válthatott. A műsort teljes hosszában közvetítette a norvég közszolgálati televízió is, úgyhogy mi sem maradtunk le róla.

Nekem nagyon sokat adott, hogy ezeken a csatornákon keresztül részese lehettem az eseményeknek. Voltak a Nobel-békedíj történetében olyan díjazottak, akiknek a megítélése ellentmondásos, de én úgy hiszem, ez a három hölgy méltán részesült az elismerésben. Ajánlom mindenkinek, akinek van egy kis ideje, hogy nézzen bele az interneten elérhető anyagokba - kitartást meríthetünk belőle a szürke hétköznapokra.

Karácsony Norvégiában - Újraértelmezett karácsonyfa

Ez a gyönyörűen kivilágított fa az egyetem parkjában áll. A sötét kifejezetten kellemes is tud lenni, ha ilyen barátságos fények veszik körül az embert.

Az első hó

A Mikulás meghozta Oslóba is a havat. Délután még alig-alig szállingózott, este 9 óra felé épp csak egy vékony hólepel borította az utcákat, mostanra viszont derekasan neki kezdett esni. Örülök is neki:

A környékünk pedig valahogy így fest:

Most már biztos, hogy két hét múlva igazi karácsonyi hangulatban érkezünk haza. Ki kér egy kis havat? :)

(A fotókért köszönet Dávidnak.)