Bergenstest - haladó norvég nyelvvizsga - szóbeli

Októberben megcsináltam az úgy nevezett Bergenstestet, vagyis egy haladó norvég nyelvvizsgát. Próbáltam előtte utánanézni az interneten, hogy mire számíthatok, de igen kevés forrást találtam, ezért megpróbálom röviden összefoglalni a tapasztalataimat, hátha másnak jól jöhet.

A vizsgának két részből áll: szóbeliből és írásbeliből.

Az összefoglalót a szóbelivel kezdem, mert úgy tapasztaltam, hogy a Bergenstest-előkészítő tanfolyamokon alig esik szó róla, és más forrásból is nehéz információt szerezni róla.

A szóbeli vizsga során négy feladatot minden jelöltnek teljesítenie kell két vizsgáztató előtt. Ezek a következők:

1. Bemutatkozás -  Röviden el kell mondani, hogy az ember honnan jött, mivel foglalkozik, mióta és hol tanul norvégul. Ezt a részt nem értékelik, hanem bemelegítésül szolgál a további feladatok előtt.
    
2. Képleírás - A bemutatkozás után az egyik vizsgáztató három témát kínál fel, amelyből a jelölt választhat. Én a következőket kaptam: alternatív gyógyászat, szerencse, az aktuális európai gazdasági válság. Mivel az alternatív gyógyászattal kapcsolatban nem éreztem elég szélesnek a szókincsemet, a szerencse pedig nagyon megfoghatatlannak tűnt, a harmadiknál maradtam. Ekkor egy A4-es oldalt kaptam, amin négy-öt kép volt. Azt kellett röviden elmondanom, hogy mit látok a képeken. (Az első egy koldust ábrázolt, a második Merkelt és Sárközyt, ahogy épp kezet fognak, a harmadik egy malacperselyt, a negyedik pedig az euró szót homokba írva.) Itt fontos, hogy az ember konkrét leírásokat adjon, különben azt a benyomást kelti, hogy ki akar hátrálni a feladatból 


3. Önálló témakifejtés - Ebben a részben egy állítással kapcsolatban kell a vizsgázónak a saját véleményét megfogalmaznia és megindokolnia. Az én állításom körülbelül így hangzott: "A dél-európai államok saját felelőtlen politikájuknak köszönhetik nehéz helyzetüket, Norvégiának nem kell velük foglalkoznia." Én az állítás ellen érveltem, mivel más európai országok helyzete a gazdasági kapcsolatokon keresztül kihatással van Norvégiára. Mivel nyelvvizsgáról van szó, nem elvárás, hogy a jelölt gazdasági szakértő legyen, a véleményét nem is értékelik, csak azt, hogy azt hogyan fejezi ki. Ettől függetlenül természetesen nem érdemes nagyon szélsőséges álláspontot elfoglalni, mert  a vizsgáztatók is emberek, és adott esetben nehéz lehet elvonatkoztatniuk a tartalomtól. Én arról beszéltem, hogy Norvégia gazdasága szorosan összefügg Európáéval, ezért nem tehet úgy, mintha a válság nem létezne.


4. Bővebb témakifejtés - Az előző feladatban elmondottakkal kapcsolatban tesz fel egy kérdést valamelyik vizsgáztató. Tőlem az előbbiek kapcsán azt kérdezték, hogy mit kellene Norvégiának tennie, hogy segítsen a bajba jutott államokon. 


5. Pótfeladat - Ha az első négy feladat alapján nem tudják a vizsgáztatók eldönteni, hogy a jelölt megüti-e a mértéket, akkor adhatnak pótfeladatot, ami grafikon- vagy ábraelemzést jelent. Erre szerencsére nálam nem volt szükség, bár tartottam tőle, mivel az első négy feladat után kiküldtek, és megkértek, hogy várjak kint egy kicsit. Egy pár perc múlva elengedtek. Gondolom, ekkor beszélték meg, hogy szeretnének-e még egy feladatot adni.

Érdemes tudni, hogy a két vizsgáztató közül az egyik kérdez, a másik pedig értékel. Célszerű a kérdezővel szemkontaktust tartani, ez mindig sokat javít a vizsgázó megítélésén.