A sötétség ellenszere

 Délutáni fényviszonyok Sigrid blogjából

Nem, sajnos még nem találtam fel olyan gyógyszert/módszert, ami egy az egyben megszünteti a sötétség kevésbé kellemes hatásait. Viszont támadt egy ötletem, ami remélhetőleg nekem segít, az érdeklődőknek pedig Norvégiával kapcsolatos érdekességet szolgáltathat. Nézzük, miről van szó.

A héten észrevettem, hogy nagyon ingerlékeny vagyok, sokkal nagyobb az alvásigényem, mint például nyáron volt, azok a dolgok, amiket korábban élvezettel csináltam (pl. főzés, kötés, torna), nem szórakoztatnak és nagyjából semmihez sincs kedvem. Ezzel az alaphangulattal már csak egy lépés az élő fába is belekötni, és azon rágódni, hogy mi az, ami otthonról hiányzik, vagy a mostani életemben nem tetszik. Hm, nem egy produktív tudatállapot.

Ma eszembe jutott megnézni, hogy norvég oldalakon milyen tippeket találok a sötétség átvészelésére. A keresgélés közben derült ki számomra, hogy  gyakorlatilag a rövid nappalok okozta lehangoltság minden tünetét produkálom. Legalább neve van a gyereknek. Azt írják a hozzáértők, hogy ennek részben fiziológiás alapja van, mert megváltozik az ember hormonháztartása. Nem mindenkit érint egyformán, úgy tűnik, én valahogy fogékonyabb vagyok rá.

Ezért azt találtam ki, hogy megpróbálok ezen valahogy úrrá lenni, és ennek keretében lehetőleg hetente háromszor, és/vagy erős rosszkedv esetén írni egy apróságról, amit kifejezetten szeretek itt. Meglátjuk, hogy hogy sikerül a gyakorlatba átültetni az ötletet, és nektek mennyire tetszik, illetve nekem mennyire segít, de egy próbát biztosan megér. Hamarosan érkezik hát az első kiszemelt.